Egy európai uniós rendelet szerint már több mint tíz éve nem lehet a hústípusú, úgynevezett brojlercsirkéket ketreces tartásban nevelni. De vajon miben különbözik a legtermészetesebb tanyasi csirketenyésztés a mesterséges, szinte „ipari” csirketartástól? Erre kereste lapunk a választ ifjabb Bárány Lászlóval, a Master Good Kft. tulajdonosával, aki természetes baromfinevelésben „utazik”.Bármilyen tartási módról is van szó, a hústípusú csirkéket mindig mélyalmos rendszerben tartják, csak a tojóállományokat, amelyeket tojástermelésre tenyésztettek ki, tartják ketrecben.
Az érvényes szabályozás értelmében kétféle módon lehet a csirkéket tenyészteni: „iparszerűen” és a lehető legtermészetesebb körülmények között – mondta lapunknak Bárány László, a Master Good Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az „ipari” csirkéket, amelyek hat hét alatt elérik vágási súlyukat, mesterségesen megvilágított épületekben tartják. A tanyasi csirkét ezzel szemben természetes fényben nevelik, mivel minden épülethez tartozik egy egyhektáros kifutó is. „Az épületnek hatalmas ablakai vannak, így beáramlik a természetes fény. A csirkék napfényben kelnek és fekszenek” – mondta Bárány László.
A tanyasi csirke tenyésztéséhez olyan lassú növekedésű fajtákat használnak, amelyek nagyanyáink udvarában is kapirgáltak. A tanyasi csirke egyébként tovább is élhet, mivel csupán a tizenkettedik hét elteltével kerül vágóhídra.
A csirkék kizárólag növényi eredetű táplálékon élnek, amely a húsuk minőségén is meglátszik. „Húsuk kevesebb vizet tartalmaz, sárgább, frissebb és zamatosabb, mint az ipari csirkéé” – sorolta a különbségeket Bárány László. A négyszáz négyzetméteres épületekben és a hozzá tartozó egyhektáros területen legfeljebb négyezer-négyszáz csirkét tartanak. Bárány szerint a tartásuk mintegy másfél-kétszer annyiba kerül, mint a mesterséges körülmények között tenyésztett állatoké, viszont a piacon igen keresettek a tanyasi csirkéből készült termékek.
A Bárány család száz éve, négy generáció óta foglalkozik csirketenyésztéssel, mára teljesen integrált gazdálkodás folytatnak a takarmánytermeléstől, a baromfikeltetésen át a feldolgozásig. A vállalkozás öt fővel indult a kilencvenes évek közepén, majd 1998-ban intenzív fejlődés kezdődött, jelentős beruházásokkal és létszámbővüléssel. „A fejlesztés hosszú távú céljainak kijelöléséhez át kellett tekinteni a meglévő struktúrát, a rendelkezésre álló kapacitásokat, figyelembe véve az európai uniós trendeket. Több nyugat-európai tanulmányút után döntöttünk a tanyasi, tehát szabadtartásos vagy más szóval öko-baromfinevelés magyarországi meghonosítása mellett” – mondta Bárány László. A program 2001-ben indult, a kedvező piaci fogadtatás eredményeként két évvel később megkezdődött a termékeket feldolgozó csomagolóüzem építése is.
Napjainkban a feldolgozott csirkéknek több mint kilencven százalékát saját telepein állítja elő a cég.Akkreditált laboratóriumi háttérrel bír a családi vállalkozás, s az integrált gazdasági tevékenység összes eleme megfelel az uniós minőségbiztosítási feltételeknek. „A teljes termelési és tenyésztési láncot ellenőrizzük, ha reklamálna valaki, bármikor utánanézhetünk az esetnek” – jelentette ki Bárány. A család, amikor csődbe ment a Hajdú-Bét cégcsoport, s a felszámoló nem talált új vevőt, úgy döntöttek, belevágnak az üzletbe, s hagyományos tanyasi csirke mellett felvették a repertoárba a brojlercsirkét. Az így tenyésztett szárnyasok az áruházak és gyorséttermek pultjaira kerülnek, de jut exportra mindkét technológiával nevelt csirkékből.
A legnagyobb piacaik: Nagy-Britannia, Ausztria, Németország, Svájc, de Hongkongba is szállítanak. A teljes termelés harminc százaléka kerül exportra. Szabadtartásos program. A családi vállalkozás a kezdetek óta bevonta a szabolcsi gazdákat az úgynevezett szabadtartásos programba. A üzleti kapcsolat lényege, hogy a programban együttműködő termelők telepeire naposcsibéket szállítanak, amelyeket hagyományos módszerekkel, szigorú ellenőrzés mellett nevelik fel.
A naposcsibéket meleg, tágas, nappali fényt biztosító ablakos istállókban helyezik el. Táplálékuk kizárólag növényi eredetű alapanyagokból készül, legalább hetvenöt százalékban kukorica és búza felhasználásával. Kiegészítésként növényi fehérjék (szója, napraforgó), vitaminok és ásványi anyagok etetése engedélyezett. Állati eredetű fehérje és zsiradék nem kerülhet a táplálékba, tilos továbbá bármilyen növekedésserkentő, antibiotikum használata. Kitollasodás után a csirkék legkésőbb negyvenkét napos életkorban kikerülnek az utónevelő farmokra, ahol friss levegőn, a szabadban tartózkodnak. A baromfinevelő gazdák kötelesek mindent megtenni az állatok jó közérzetéért, mivel ez az állatvédelmi szempontok mellett javítja a hús minőségét is. A termelési előírásokat államilag kontrollált, független minősítő szervezet ellenőrzi, amelynek az igazolása szükséges a szabadtartásos tanúsító védjegy és az egyedi azonosító szám használatához.
Magyar Hirlap. 2009.10.06. Wiedemann Tamás